Csakúgy mint az összes fejlett országban, a francia felsőoktatási és kutatási rendszer is nyitott a világ felé. Az együttműködések gyakoriságát jól illusztrálja az, hogy a francia publikációk nagy részét - közel felét - legalább egy külföldi partner is jegyzi.

A kutatás Franciaországban: prioritás

Franciaország GDP-jének több mint 2%-át fordítja állami és magánkutatásokra (mintegy negyven milliárd eurót). Az ország közel 70 000 doktoranduszt (harmaduk külföldi) és  több, mint 200 000 kutatót számlál. Ez utóbbiak közel felét az állami szféra iskolái és intézményei foglalkoztatják.

A francia kutatás számos nagy presztízsű díjat kapott

2008-ban két a Pasteur intézetben dolgozó francia Françoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier kapta meg az orvosi Nobel-díjat az AIDS-ért felelős retrovírus felfedezésével kapcsolatos munkásságukért. Szintén 2008-ban kapott Nobel-díjat Jean-Marie Le Clezio, irodalmi munkásságáért. Fizikából és kémiából a közelmúltban  Georges Charpak-ot, Claude Cohen-Tannoudji-t, Albert Fert-t és  Yves Chauvin-t részesítették Nobel-díjban.

A Fields-érem 52 nyertes közül 11 francia, köztük Cédric Villiani és Ngo Bao-Chau, 2010-es díjazottak, Laurent Lafforgue és Wendelin Werner után.
A 2003-ban létrehozott matematikai Abel-díjban már három francia részesült: Jean-Pierre Serre, Jacques Tits és Misha Gromov.

A doktori képzés

Több, mint 3000 doktori iskolában 62 000 oktató biztosítja a kutatásra való felkészítést, több, mint 1200 kutatólaborral szoros együttműködésben.

A képzés valamilyen doktori iskolához (école doctorale, ED) kapcsolódó kutató-egységben (unité de recherche, UR) vagy kutatócsoportban zajlik, a doktori értekezést vezető irányítása és felelősségvállalása mellett. A főleg az egyetemekhez kötődő doktori iskolák különböző tudományos témák köré szerveznek kutatócsoportokat.

Franciaországban évente nagyjából 10 000 doktori értekezést védenek meg. A külföldi doktoranduszok száma erőteljes növekedést mutat.

Minden mesterfokozatú diplomával, vagy ennek megfelelő külföldi oklevéllel rendelkező hallgató jelentkezhet doktori képzésre. A képzés elvileg három évig tart, és a doktori értekezés megvédését követően doktori címet adat.

A doktori értekezés finanszírozása gyakran előfeltétele a doktori képzésre való jelentkezésnek.

A doktori iskolák

A felsőoktatási intézmények égisze alatt működő doktori iskolák számos kutatócsoportot ölelnek fel. Ők vállalják fel a doktoranduszok képzését:

  • magas szintű tudományos vezetést biztosítanak, felkészítik a hallgatókat a munka-erő piacra való belépésre, és a kutatói szakmák sokszínűségére nyitott szakképzést nyújtanak;
  • doktori vezetést biztosítanak a doktori értekezésre megírásához és nyomonkövetéséhez

A fogadóintézmény által fizetett doktoranduszok számára új rendelkezések kerültek bevezetésre, melyek célja a Franciaországban élő külföldi tudósok tartózkodásának megkönnyítése (különleges vízumok és tartózkodási engedélyek).